A háborús döntés

Az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsának gyűlése 1914.július 7. Az itt készült jegyzőkönyvben olvashatjuk a Központi Hatalmak hozzáállását a merénylet utáni helyzetről.

Gróf Berchtold külügyminiszter:

... mindenekelőtt azt lenne szükséges tisztázni,hogy nem érkezett el az idő,amikor Szerbiát egy erődemonstráció révén a jövőre nézve ártalmatlanná lehetne tenni [...]

mind Vilmos császár,mind pedig Bethmann-Hollwegg úr (német kancellár) biztosított minket Németország feltétlen és nyomatékos támogatásáról,ha Szerbiával háborús helyzet alakulna ki [...]

Világos,hogy Szerbiával való fegyveres konfliktus háborút jelenthet Oroszországgal. Ám Oroszország pillanatnyilag  olyan politikát folytat,amely hosszú távon a balkáni államok-Romániát is beleértve- összefogására irányul [...]

a Monarchia ellen [...] helyzetünk egy ilyen politika eredményeképp szükségszerűen romlani fog idővel [...] [ezért]

ellenségeink elébe kell vágnunk...

Krobatin tábornok,hadügyminiszter

Katonaként hangsúlyoznia kell,hogy kedvezőbb lenne a háborút azonnal megkezdeni,mint egy későbbi idő

erőviszonyok a jövőben aránytalanul kedvezőtlenebbé fognak válni számunkra. Ami a háború megkezdésének módját illeti,felhívja a figyelmét,hogy az elmúlt évek két nagy háborúja,az orosz-japán és a a balkáni háború egyaránt hadüzenet nélkül kezdődött.  [...]

             Katonai szempontból kívánatos lenne,ha a mozgósítást azonnal,és lehetőleg titkosan hajtanák végre,és Szerbiának csak a végrehajtott mozgósítást követően küldenének figyelmeztetést.

Gróf Tisza István,magyar miniszterelnök:

... ő magyar miniszterelnökként sohasem járulna hozzá Szerbia egy részének a Monarchia általi annexiójához.

[...] jelen pillanatban nem szükséges mindenáron háborút indítanunk. Azzal kell ugyanis számolnunk,hogy ... román támadás lenne várható ellenünk,vagy legalábbis jelentős haderőt kellene Erdélyben hátrahagyni,hogy a románokat megfélemlítse.